Szülőként a mi felelősségünk is gyermekünk intelligenciájának fejlesztése és az arra való törekvés. Ha az intelligencia szót emlegetjük, valószínűleg elsősorban az értelmi képességek jutnak az eszünkbe, pedig a fogalom ennél jóval komplexebb: többek között a logikára, a megértésre, a tudatosságra, az érvelésre, a kreativitásra, a problémamegoldásra és az érzelmi tudásra is vonatkozik. Cikkünkben most az utóbbit vesszük górcső alá.

Miért annyira jelentős az érzelmi intelligencia fejlesztése a gyerekeknél? A rövid válasz az, hogy azért, mert meghatározó szerepe van abban, hogy megfelelően kifejezzék és kezeljék érzéseiket, miközben tiszteletben tartják másokét (ez egy olyan készségkészlet, amelyet a gyerekek bármely életkorban elkezdhetnek tanulni). De nézzük kicsit részletesebben.

Az érzelmi intelligencia (EQ) előnyei

Az elmúlt évtizedekben több tanulmány is arra világított rá, hogy az érzelmi intelligencia számos előnnyel jár, melyek nem csupán gyermekkorban, hanem az egész élet folyamán hasznosak lehetnek. Íme, néhány ezek közül:

• A magas EQ összefügg a magas IQ-val. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező gyerekek jobban teljesítenek a standardizált teszteken. Általában magasabb osztályzatokat is kapnak.
• Jobb kapcsolatok jöhetnek létre. Az érzelmi intelligencia készségei segítenek a gyerekeknek a konfliktusok kezelésében és mélyebb barátságok kialakításában. A magas szintű érzelmi intelligenciával rendelkező felnőttek jobb kapcsolatokról számolnak be személyes és szakmai életükben is.
• A gyermekkori EQ és a felnőttkorban elért magasabb sikerek kapcsolatban állhatnak. Az American Journal of Public Health című folyóiratban korábban megjelent tanulmány megállapította, hogy a gyermek szociális és érzelmi készségei már az óvodában életre szóló sikert jelezhetnek. Azok a gyerekek, akik 5 évesen képesek voltak osztozkodni, együttműködni és követni az utasításokat, nagyobb valószínűséggel szereztek főiskolai vagy egyetemi diplomát.
• Javul a mentális egészség. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező egyének kisebb valószínűséggel tapasztalnak depressziót és más mentális betegségeket.

Láthatjuk tehát, hogy a gyerekek magas érzelmi intelligenciája számos pozitív hatással bír, és van értelme fejleszteni. Az a gyerek, aki meg tudja nyugtatni magát, ha dühös, valószínűleg jól boldogul nehéz körülmények között is. Az a gyerek, aki képes egészségesen kifejezni az érzelmeit, valószínűleg egészségesebb kapcsolatokat tart majd fenn. De vajon minden gyerek képes erre?

A jó hír az, hogy minden gyerek képes elsajátítani az érzelmi intelligencia készségeit. Csak felnőttekre van szükségük, akik vezetik őket az úton. Nézzük, szülőként mire érdemes figyelnünk.

1. Nevezzük nevén az érzelmeket

A gyerekeknek tudniuk kell, hogyan ismerjék fel a saját érzéseiket. Segíthetünk azzal, ha megnevezzük az érzelmeiket – legalábbis annak alapján, amit gyanítunk, hogy éreznek.

Amikor a gyermekünk ideges, mert vesztett egy játékban, azt mondhatjuk: „Úgy tűnik, most nagyon dühösnek érzed magad, igaz?” Ha szomorúnak tűnik megkérdezhetjük tőle: „Csalódottnak érzed magad, hogy ma nem tudunk elmenni meglátogatni a nagymamát és a nagypapát?”

Az olyan szavak, mint a „dühös”, „feldúlt”, „szomorú” és „csalódótt”, mind hasznosak lehetnek az érzelmek kifejezésére. Ne felejtsd el azonban a pozitív érzelmekre vonatkozó szavakat sem, mint például „boldog”, „izgatott”, „vidám”.

2. Tanúsítsunk empátiát

Amikor a gyermek ideges – különösen, ha az érzelmei kissé drámainak tűnnek –, hajlamosak lehetünk arra, hogy lekicsinylően kezeljük az érzéseit. Az elutasító magatartás és megjegyzések azonban azt az üzenetet közvetítik gyermekünknek, hogy az, amit érez, nem helyénvaló.

Jobb módszer lehet az érzéseik érvényesítése és az empátia kimutatása – még akkor is, ha nem értjük, miért olyan idegesek. Ha a gyermekünk azért sír, mert azt mondtuk neki, hogy addig nem mehet a parkba, amíg ki nem takarítja ki a szobáját, mondjunk valami ilyesmit: „Én is dühösnek érzem magam, amikor nem csinálhatom azt, amit szeretnék. Néha nehéz tovább dolgozni, amikor nem akarok.”

Amikor gyermekünk látja, hogy megértjük őt, kevésbé lesz ráutalva arra, hogy viselkedésén keresztül mutassa meg, hogy mit érez, hisz azt tapasztalja, hogy átérezzük a helyzetét.

3. Mutassunk jó példát

A legjobb módja annak, hogy megtanítsuk gyermekünket az érzések megfelelő kimutatására, ha saját magunk is ennek megfelelően cselekszünk.

Használjunk érzelemkifejező szavakat mindennapi beszélgetéseinkben. Mondjunk olyan mondatokat, mint például: „Dühös vagyok, amikor azt látom, hogy a gyerekek gonoszak a játszótéren”, vagy „Boldognak érzem magam, amikor eljönnek a barátaink vacsorázni”.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az érzelmileg intelligens szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel válnak érzelmileg intelligenssé. Tegyük tehát szokásunkká, hogy egyértelműen a saját képességeink fejlesztésére összpontosítunk, hogy ebben is példakép lehessünk gyermekünk számára.

4. Fejlesszük a problémamegoldó képességüket

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekeknek nem csupán elmélet, hanem gyakorlat is: része a problémák megoldásának megtanulása. Az érzések nevén nevezése után itt az ideje, hogy azon is dolgozzunk, hogyan lehet magát a problémát megoldani.

Lehet, hogy gyermekünk dühös, amiért a testvére folyton megzavarja, miközben játszik. Segítsünk neki azonosítani legalább öt módszert, amellyel megoldhatja ezt a problémát. A megoldásoknak nem kell mindenáron jó ötleteknek lenniük. Kezdetben csak az ötletelés a cél.

Miután találtunk legalább öt lehetséges megoldást, segítsünk neki felmérni mindegyik előnyeit és hátrányait. Ezután bátorítsuk őt, hogy válassza a legjobb megoldást.

5. Tanítsunk egészséges megküzdési stratégiákat

Miután gyermekünk megértette a saját érzelmeit, meg kell tanulnia, hogyan kezelje őket. A kicsik számára bonyolult lehet megérteni, hogyan kell megnyugtatni, felvidítani saját magukat vagy szembenézni a félelmeikkel.

Tanítsunk neki konkrét készségeket. Hasznos lehet például, ha megtanulja, hogyan vegyen néhány mély lélegzetet, ha dühös, megnyugtatva ezáltal a saját testét. Egy gyerekbarát módszer lehet ennek megtanítására, ha azt mondjuk neki, hogy vegyen „buborékos levegőt”: az orrán keresztül lélegezzen be, és a száján keresztül fújja ki úgy, mintha buborékpálcán keresztül fújna.

Összeállíthatsz gyermekednek egy olyan „készletet” is, amely segít neki szabályozni az érzéseit. A színezők, a kedvenc mesekönyvek, a nyugtató zene és a kellemes illóolajak segíthetnek lecsillapítani érzékszerveit és érzelmeit. Szerezz be néhány új színezőt vagy mesekönyvet, hogy mindig kéznél legyenek.

Végül pedig engedjük meg a hibázás lehetőségét is: az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekeknek egy hosszas folyamat, tele buktatókkal. Amikor hibákat követ el, gondoljuk át, mit tehetettünk volna másként, és mit tehet a gyermekünk a jövőben a problémák megoldása érdekében. Adjunk útmutatást, ha szükséges, de törekedjünk arra, hogy felfedezze, képes önállóan és hatékonyan megoldani a problémákat. Folyamatos támogatással gyermekünk látványosan fejlődhet az érzelmi intelligencia területén, és hozzájuthat ahhoz a mentális erőhöz, amelyre szüksége lesz az életben.